Egy karkötőre érkeztünk Luiginak köszönhetően. , úgyhogy az első napon a Rio-ban meghallgathattuk a himnuszt.
Reggel nekivágtunk a Stripnek végig a Belaggioig, mit mondjak, sokkoló volt az élmény így elsőre. Mindenhol szól a zene, délelőtt is forgatag, közben csörögnek a gépek, még a félig nyitott teraszokon is zajlik a póker. Az utolsó 1-1,5 km-t a Rioig már tűző napon tettük meg, ezt többé soha, brutális a meleg.
A Rioban ebédeltünk egy kiadósat, én kértem egy sört, mire hölgy megkért, hogy igazoljam, hogy elmúltam már 21 éves. Egyem a szívét, jól esett!
A WSOP helyszíne sem kicsi, két terem irdatlan mennyiségű asztal, amíg a szem ellát. Mentünk még itt is néhány kört, néztük a magyarokat és a prokat, azután átnéztünk a casinoba is. Engem ez a részleg sosem vonzott, de eltudom képzelni, hogy beszippantja az embert.
Délután vissza taxiztunk a Wynnig, hogy ide is bekukkantsunk, fincsi lesz a hely. Megnéztük a cash game asztalokat is, 2/5 $-on nyomták éppen a playák, akikről az a hír járja, hogy itt a leggyengébbek.
Innen átsétáltunk a Circusba, negyedóra bolyongás után megtaláltuk a helyes utat a szobánkig, addig is felfedeztük a helyet. Van itt minden fedett vidámpark, természetesen cirkusz, casino, millió üzlet, mindennel, még talán sípseggű lovacska is volt. Azt terveztük, hogy még leszaladunk a medencéhez csobbanni egyet, de nem maradt kraft erre a programra. Mindenesetre jól kifáradtunk, ami talán segít az átállásban, mert még mindig kóválygok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.